LG L1919S

LG L1919S [+]

LG monitort már nagyon régen vizsgáltunk, akkoriban még mások voltak az elvárások és a tesztelési módszerek is. Az LG-ről több dolgot is érdemes tudni. Egyrészt az LG.Philips az egyik legnagyobb panelgyártó a világon, piaci részesedésük második a Samsung után. Csak TN+film, illetve S-IPS paneleket gyárt (ellenben a Samsung csak TN+film és PVA panelt), ami egyébként azért problémás, mert a közpékategóriába nem igazán tudnak betörni. A TN+film panelekre nem lehet MVA/PVA-verő monitorokat építeni, az S-IPS pedig túl drága ezekhez mérten, így azok már inkább a tehetősebbeket veszik célba (kivétel erősíti a szabályt). A LG.Philips elmondhatja magáról, hogy ebben a szakmában letett már valamit az asztalra, és az újítások közül talán a legismertebb, legfelkapottabb mostanában a dinamikus kontraszt, amit szintén az LG.Philips fejlesztett ki. Az LG L1919S ennek a technológiának egy igen alacsony áron mért „demóverziója”, hiszen az L1919S az első dinamikus kontraszttal rendelkező monitorok közül kerül ki.

Miről is van szó? A TN+film panelek a válaszidőn kívül minden tekintetben le vannak maradva az egyre olcsóbb és emiatt egyre versenyképesebb MVA/PVA panelektől, ezek közül az egyik legfontosabb paraméter a kontrasztarány. Egy monitor kontrasztarányának megadása igen egyszerű módon történik: vegyük a panel maximális fényerejét (amit egy fehér ponton mérünk), ezt osszuk el egy fekete ponton mért fényerővel és máris megkapjuk a bűvös számot (tesztjeinkben a kalibrálás után is ezt szoktuk alkalmazni). Ebből könnyen kitalálható, hogy a gyártóknak két lehetőségük van a kontrasztarány növelésére: vagy a panel fényerejét növelik, vagy a panelt javítják, és így a fekete fényereje csökken. A napnál is világosabb, hogy sokkal egyszerűbb a fényerőt növelni (erősebb háttérvilágítás beszerzésével), mint a fekete fényerejét csökkenteni, de azt is tudni kell, hogy ettől valójában nem javul a képminőség. Ugyanakkor van egy pont, ahonnan már így is nehéz továbblépni. Ilyenkor mit tehet a gyártó? Előáll egy új megoldással, és ez a dinamikus kontraszt (az LG Digital Fine Contrastnak, azaz DFC-nek nevezi). Ez az új hangzatos funkció úgy működik, hogy a panel a képernyőn megjelenő színektől függően dinamikusan változtatgatja a fényerőt. Ha tehát mondjuk Doom 3-mal játszunk, amiben rengeteg a sötét jelenet, a monitor csökkenti a fényerőt, így kisebb lesz a fekete fényereje, vagyis voilà, magasabb a kontrasztarány. Amikor filmet nézünk, és az éppen nézett jelenetben sok a világos szín, a panel megnöveli a fényerőt, és voilà, máris megnőtt a kontrasztarány. A probléma csak akkor van, amikor gyorsan váltakoznak a világosabb és sötétebb jelenetek, ilyenkor egyesek zavaró villódzást észlelnek a monitoron, ami valóban nemkívánatos jelenség.

Az LG L1919S-et egy nem túl nagy és nem túl vastag dobozban kaptuk kézhez. Az L1919S egy ténylegesen költséghatékony monitor, ezért az LG nem is vitte túlzásba a mellé csomagolt kellékeket, a leíráson és CD-n felül kaptunk mellé egy analóg kábelt és egy tápkábelt, semmi mást.

Az L1919S igen olcsó monitor, ennek megfelelően nem is igazán tűnik ki az átlagos, TN+film panelre épülő típusok sorából. Pontosabban fogalmazva, ha a számok mögé látunk, akkor tényleg nem emelkedik ki, ám persze a gyártó a dinamikus kontrasztarány megadásával próbálja felkelteni a figyelmet, ami az L1919S esetében 1400:1-hez. Ha valaki tájékozatlan, akkor azt hiheti, hogy az 50 ezer forintos LG L1919S majdnem olyan jó monitor, mint a 100 ezer forintos Samsung 971P, hiszen az is csak 1500:1-hez kontrasztaránnyal kerül forgalomba. Számunkra ez nem szimpatikus gyakorlat, legfőképpen mert a gyártó a specifikációkban nem is utal az eredeti kontrasztarányra... E jellemző mellé társul a 8 ms-os válaszidő, a 300 kandelás fényerő és a 160/160 fokos (5:1-es) betekintési szög, ami kb. 140/135 foknak felel meg 10:1-hez kontrasztarány mellett (itt a jobb IPS és MVA/PVA panelek 178/178 fokot tudnak). Az L1919S a 16,2 millió színt is csak az FRC eljárás segítségével képes kirajzolni, valójában 262144 színnel gazdálkodik. Mindezt összegezve az L1919S nem más, mint egy nagyon olcsó 19 hüvelykes, melyen éppen ezért még digitális bemenetet sem találunk.

Szemből és hátulról [+]

A monitor külsőre igen egyszerű, szögletes vonalak jellemzik; tökéletesen lefesti elénk napjaink átlagos monitorainak képét.

Oldalról és a talp [+]

A káva nem túl vastag, a lekerekített formáknak nyoma sincs. A keret szürke, a hátlap pedig a talppal egyetemben fekete, a panel előre pár, hátra 20–25 fokkal dönthető, magasságállítás, portré mód, elforgathatóság nincs a listán, ne is keressük.

A külső csatlakozók [+]

Csatlakozókban nem bővelkedünk, csak a tápcsatlakozóra és az analóg jelbemenetre gondoltak az LG-nél. Ez azonban nem lenne gond, hiszen egy olcsó monitorról van szó, ellenben afelett már nehezebben siklunk el, ahogy...

Kezelőszervek [+]

...a kezelőszervek kinéznek. A káva elülső felén vannak a jelzések, a gombok pedig hátul (rajtuk jelmagyarázat található). A monitor kezelése ilyesformán nem túl egyszerű, igaz meg lehet szokni, de sokszor más gombot nyomtunk, mint kellett volna.

LG f-Engine [+]

Itt, a panel hátoldalán megtalálható az LG-féle f-Engine bekapcsolására való gomb is, mellyel a gyártó ígérete szerint jelentősen javíthatók a monitoron megjelenő színek. Különböző presetek közül választhatunk (film, text vagy saját beállítás).

OSD [+]

Az OSD egyébiránt könnyen és gyorsan kezelhető, az összes általában szükséges opciót megtaláljuk benne.

Filmek és játékok a LG L1919S-en [+]

Az LG L1919S-et is 120 cd/m²/6500K/2,2-es gammára kalibráltuk, ekkor 0,2 cd/m²-es feketén mért fényerőt kaptunk eredményül, ami megfelel az átlagnak. 50%-os kontraszt mellett 78, 100%-os mellett 96 cd/m²-t mértünk, ami teljesen ideálisnak tűnik, az L1919S jól beállítható nappali és éjszakai használatra egyaránt. A maximális fényerő ez esetben 268 cd/m² lett, emellé a feketén ezúttal is 0,4 cd/m²-t mértünk, ami 670:1-hez kontrasztarányt jelent kalibrált állapotban. Annak ellenére, hogy az LG üzleti fogása nem nyerte el tetszésünket, az L1919S esetében alkalmazott panel kissé meglepett minket, ugyanis mint később látni fogjuk, színvisszaadása ebben a mezőnyben a jobbak közé sorolja.

Meg kell még emlékeznünk a dinamikus kontraszt okozta, egyesek számára zavaró villódzásról: a teszt során ezt nem vettük észre, vagy legalábbis nem olyan mértékben, hogy erről külön nyilatkozni kellene. Az L1919S esetében nem találkoztunk zavaró fényerőingadozásokkal, még filmek alatt sem, ahol ez – ha valóban létezik és jól látszik – mindenképpen kiütközött volna, hiszen a képernyő alján és tetején látható fekete sávban illett volna látnunk.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!